I'm lost in paradise
Hármas lett a pszichóm, ami jó, most már megkönnyebbültem teljesen, és végre tanulhatok az utolsó trükkös kis vizsgámra.
Tegnap 9-re értem haza, legalábbis az állomásra... de volt fuvarom! Ami nagyon jól jött, mert egy bőrönd és egy utazótáska volt nálam, utóbbi pedig olyan nehéz volt, hogy a vállamon vörös véraláfutások vannak, pedig alig cipeltem...
Volt osztálytársam és a barátja, aki Balázs haverja, eldobtak Balázs munkahelyére, ahol még 1-2 órát beszélgettünk, majd haza is vittek minket. Jól telt az este, összebújva aludtunk, ahogy annak lenni kell, és a reggel is elég simán indult. Finoman keltegettem, ami most be is vált, csak az volt a gond, hogy úgy fájt a fejem, hogy alig bírtam kinyitni a szemem.
A délelőtt laposan és unalmasan telt, én küzdöttem a fájdalommal és vártam a gyógyszer hatását, Balázs főzött.
Aztán elmentünk edzésre, ahol én többnyire unatkoztam, mert nem volt most hely a medencében, hogy úszni tudjak, úgyhogy süttettem a seggem a meleg vízben, az meg rendesen ki is szívta belőlem az életem.
De Bazs legalább játszott egy kicsit, és utána jókedve is lett, szóval inkább elfelejtettem azt, hogy eddig unatkoztam. Furcsa, mert néha tényleg úgy váltakozik a hangulata, hogy csak nézek...
De lehet, hogy ezt kéne megszoknom. Ő nekem sose akar rosszat végül is...
Most itthon vagyok, nagyon fáradtan és már csak az esti sorozatomra várok... :)
Remélem holnap jó lesz minden, nem fog fájni a fejem, tudok edzeni, tanulni, és kiegyensúlyozott leszek :)