Tanulni nem szeretek, ez azért furcsa, mert lehettem volna ennyi erővel kasszás is, vagy virágkötő. De nekem kellett az egyetem, annak ellenére, hogy nem élvezem a tanulást.

A puskaírást annál inkább. És mint kiderült, tanulok is általa, úgyhogy tegnap, miután felvettem a múltkori fizumat Csengénél, nyomtam az ipart, és gyártottam egy írólapnyi apróbetűs puskát, feladva a magolást. Így biztonságban is éreztem magam a ma reggeli zh-n, ami fogalmam sincs, hogy sikerült. 

Mivel nem lettem kész a satírozós szarokkal, nem mentem be vizura, majd következő órára megpróbálok valamit alkotni, úgyis otthon leszek a hétvégén. Angolon kiharcoltuk magunknak, hogy filmet nézzünk, és ne kelljen projektet csinálni, kb úgy, hogy elkezdtünk énekelve beszélni, és a tanárnak annyira elege lett, hogy megadta magát, csak hagyjuk már abba.

Siker.

Utána elmentünk Balázzsal a DM-be, aztán benéztünk a Hádába, ahol én végül nem vettem semmit, csak neki egy farmert, mert már egy ideje keresett, és amúgy sem kapott tőlem semmit a szülinapjára meg a névnapjára, mert akkor épp nem tudtam kitalálni neki semmit. 

Később főztünk egy ebédet, majd elmentünk a szigetre, ahol szedett nekem virágokat.  ♥ Beszélgettünk, mászkáltunk a köveken, jól éreztük magunkat. A múltkori krízis óta sokkal jobban bánunk egymással, tényleg a türelem volt a kulcs... és őszintén remélem, hogy ez így is marad.

Elég fáradt vagyok, ráadásul holnap nyolcra megyek... utána meg délre a vakokhoz. Remélem, el tudok onnan szabadulni, hogy találkozzak anyával... 

Úgy összességében nagyon jó volt ez a nap, főleg a délután. :) és sütött a nap is. A feladataim köre pedig eggyel kisebb lett.