Nagyon egyhangúan és rendszerezetten telnek a napjaim, és ez tetszik. Egyébként lehet, hogy kényszerbeteg vagyok, imádom a rendszert. 

Minden nap 9 és fél 10 felé keltem, reggeli torna, aztán valami kaja, 2-3 óra tanulás, közben napozás, este pedig futás, így teltek ezek a napok.

A napozást csak azért csinálom, hogy megmutassam, mennyire nem barnulok le. Most persze pirosra sült a fenekem, mert mire a hasamra fordultam, az összes naptej lekenődött róla. 

Tegnap a földön sikerült aludnom, ugyanis a szárnyas hangyák úgy döntöttek este 11-kor, hogy ideje kikelni. Lefújtam őket rovarirtóval, aztán rájöttem, hogy nem fogom tudni kinyitni az ablakom, mert nincs szúnyoghálóm. Próbáltam elaludni a bűzben, végül féltem, hogy másnapra elpatkolok, ezért kiköltöztem az ajtó elé, tesómék szobájának padlójára. 

Amúgy egész kényelmes volt, csak az elején volt kemény a hátamnak. Aztán olyan 6 óra körül felkeltek tesómék, akkor befeküdtem az emeletes ágy aljára, s aludtam még 3 órát. 

A mai torna nagyon nehezen ment, szerintem azért, mert nem reggeliztem előtte, és olyan voltam, mint a gumicukor, de azért mégis sikerült. 

Megígértem a kölyköknek, hogy elviszem őket a határon túlra a faházhoz, amit egyszer találtunk. Fel is kerekedtünk, még javában tűzött a nap, de szerintem pont kellemes idő volt biciklizéshez. Sehol egy lélek sem. Útközben is találtunk egy vadászlest, ami 4 éve még nem volt ott, és mint kiderült, sokkal jobb állapotban volt, mint amihez eredetileg mentünk. 

Belegondoltam abba, hogy milyen alacsony volt a veszélyérzetem anno, nem féltem attól, hogy lelőnek, vagy a rendőrök megfognak, vagy valami vadkutya kiugrik, esetleg a méhek halálra csípnek, de most, hogy tesómék ott voltak, olyan voltam, mint Zazu az oroszlánkirályból: "Minél hamarabb odaérünk, annál hamarabb indulatunk vissza." Hát igen, a felelősség. :D

De megjártuk, az a lényeg. Utána átjött Patti, akivel egyébként mostanában morgós időszakunk van, mert nekem nincs kedvem ahhoz, amit ő akar csinálni, neki meg ahhoz nincs, amit én akarok. 

Anya befestette a hajam, de nem hiszem, hogy azt a vöröset az időn kívül bármi is kiszedné a hajamból. De holnap napfényben kiderül... 

Egyébként jövő hét szerdán megyünk fel anyával Pestre, és költözünk le másnap. HU koncertre végül ő nem jön, majd helyette shoppingol. Kíváncsi leszek... :D