Nem tudom, mit írhatnék az elmúlt napokról. Mindig vigyázok, hogy ne legyek túl lelkizős a blogon, és hogy az adódó problémákat úgy írjam le, hogy metaforáktól és depitől mentes legyen. 

Nehéz lesz.

Átköltöztem. Hát, nem olyan rossz. Illetve nem is tudom... furcsa. Jó úton haladok afelé, hogy megtaláljam a régi önmagam. Kevesebbet dohányzom, többet sportolok, beosztom az időmet, rendesen eszem nagyjából, és tanulok is, amennyire van erőm. Az elkövetkező hetek zűrösek lesznek, de ki kell tartanom. És nekem kell megszerezni az összes energiát, magamtól. Senki nem fog pátyolgatni. Utálok felnőni.

Plusz: van új telóm. Most már három telefonom van, nagyon király. Viszont csak egyet fogok használni. Eddig elég jó, elég gyors, szép és okos. Majd meglátjuk, mennyire... 

Plusz: fáj a torkom. De nem engedhetem meg magamnak, hogy beteg legyek. Szerdán színházba megyünk. 

Figyelnem kell magamra, és követni kell az utasításaimat. Nem adhatom fel most. A nyár meg már igazán mindegy. Legszívesebben egy lakatlan szigetre mennék.

Hát ennyi.